Az Egri borvidék elsőként dolgozta ki hazánkban borainak eredetvédelmi rendszerét. A 130/2003. (XII.31.) FVM rendelet az Egri borvidék védett eredetű borairól még a szőlő származási helyének védelmét a következők alapján határozta meg:
-Debrői hárslevelű védett eredetű bort készíteni csak az Egri borvidék Debrői körzetében Aldebrő, Feldebrő, Tófalu és Verpelét települések termőhelyi kataszterében szereplő szőlőültetvényein termett szőlőből lehet.
-Egri bikavér védett eredetű bort készíteni csak Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya és Verpelét települések termőhelyi kataszterében szereplő szőlőültetvényein termett szőlőből lehet.
-Egri bikavér superior védett eredetű bor csak az egri borvidék egri körzetében található, a bortörvényben meghatározott települések termőhelyi kataszterében Egri superior területként szereplő, legalább 300 pont értékű szőlőültetvényein termett szőlőből készíthető.

A 102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet ezzel szemben a következők alapján adja meg az Egri borvidék védett eredetű borainak körét:
-Debrői Hárslevelű”,
- „Eger”,
-„Egerszóláti Olasz rizling” eredetmegjelölések.

Ezeken belül az Egri borvidék védett eredetű borainak klasszifikációs szintjei:
a) védett eredetű klasszikus bor,
b) védett eredetű superior bor.

A két rendelet eltéréseinek részletezésétől ehelyütt eltekintünk, csak a legújabb rendelet szabályait tűntetjük fel.

Az Egri borvidék védett eredetű borainak szőlőtermesztésére vonatkozó szabályok a következőkben foglalhatók össze.

Az e rendelet hatálybalépésekor meglévő szőlőültetvényen termett szőlőből a térállástól és a művelésmódtól függetlenül bármely, a fentiekben meghatározott bor előállítható, ha az ültetvény tőkehiányának mértéke nem haladja meg a telepítéskori tőkeszám 10%-át.

A védett eredetű klasszikus bor előállítására alkalmas új ültetvény csak a következőknek megfelelően létesíthető:
a) hektáronkénti 3700 feletti tőkeszámmal,
b) legalább 0,8 méteres tőketávolsággal,
c) alacsony kordon, középmagas kordon, ernyő vagy más alacsony tőkeformának megfelelő művelésmódon.

A védett eredetű superior bor előállítására alkalmas új ültetvény csak a következőknek megfelelően létesíthető:
a) hektáronkénti 4000 feletti tőkeszámmal,
b) legalább 0,8 méteres tőketávolsággal,
c) Guyot, középmagas kordon, valamint ezeknél alacsonyabb tőke művelésmódokon.

A tőketerhelés és a termésmennyiség irányelvei:
-az Egri borvidék védett eredetű borai termelése esetén a metszéssel kialakított tőketerhelés legfeljebb 6 rügy/nm lehet.
-a hektáronkénti termésátlag:
a) védett eredetű klasszikus borok esetén nem haladhatja meg a 90 hektolitert,
b) védett eredetű superior borok esetén pedig nem haladhatja meg a 60 hektolitert.

Az Egri borvidék bármely védett eredetű borának előállításához szüretelt szőlő származási bizonyítványa csak a hegyközség által meghatározott szüret kezdési időpontja után, helyszíni szemle alapján adható ki. A szőlőfürtnek épnek, egészségesnek és a fajtára jellemzőnek kell lennie. A szüret kezdési időpontját a szőlőültetvény fekvése szerint illetékes hegyközség határozza meg.

Védett eredetű bor előállítása kizárólag a hegyközség által ellenőrzött, az Egri borvidéken pincekataszterben nyilvántartott pincészetekben történhet.

A fehér- és rozéborok készítésének követelményei a következők:
a) a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni;
b) az egyes védett eredetű borok előállításához megfelelő szőlők feldolgozását a többi szőlő feldolgozásától elkülönítetten kell végezni;
c) a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető;
d) kötelező a must tisztítása.

A vörösborok készítésének szabályai:
a) az egyes védett eredetű borok előállításához megfelelő minőségű szőlők feldolgozását a többi szőlő feldolgozásától elkülönítetten kell végezni;
b) a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni;
c) a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető.

A borok minősítését az Egri Borvidék Borminősítő Bizottsága végzi az Egri borvidék védett eredetű borainak érzékszervi bírálatával. Származási bizonyítvány csak a „megfelelt” minősítést kapott bortételre adható ki.

A jelölésre és forgalomba hozatalra vonatkozó előírások az alábbiak:
-a címkén a bor minősítési kategóriáját a klasszifikációs kategória nevével kiegészítve kell jelölni, a következő módon:
a) védett eredetű klasszikus bor esetén: „védett eredetű klasszikus bor”,
b) védett eredetű superior bor esetén: „védett eredető superior bor”.
-a védett eredető superior borok csak üvegpalackba töltve hozhatók forgalomba.
-a forgalomba kerülő védett eredetű egri borok palackján kötelező elhelyezni az EBHT által nyomdai úton elkészített, „védett eredetű bor” sorszámozott, hologrammal ellátott védjegyet.
-a védjegy formája lehet szalag, illetve címke is.
-az Egri borvidék védett eredetű borainak címkéjén a jogszabályok előírásain túlmenően fajtanév, vagy a bor színére utaló kifejezés abban az esetben tüntethető fel, amennyiben betűtípusából, betűméretéből, vagy betűszínéből adódóan nem jelenik meg az eredetmegjelölésnél hangsúlyosabb módon.

Az egyes kifejezések feltüntetésének általános szabályai:
-a „Superior” kifejezés feltüntetése csak a védett eredetű superior borok címkéjén lehetséges.
-a borvidéki dűlő nevének feltüntetése csak a védett eredetű superior borok címkéjén lehetséges abban az esetben, amennyiben a bor készítéséhez felhasznált szőlő 100%-ban az adott dűlőből származik; ez esetben pedig a bor címkéjén a bor származása szerinti borvidéki település nevét is fel kell tüntetni.
-a „Muskotály”, valamint a „Siller” kifejezés csak az „Eger” védett eredetű borok címkéjén tüntethető fel.
-a „Bikavér” hagyományos kifejezés az „Eger” védett eredetű borok címkéjén a fentiekben meghatározott feltételek teljesítése esetén tüntethető fel.

Az egyes védett eredetű borok termelésének, jelölésének és forgalomba hozatalának különös szabályai az alábbiakban olvashatók.

Az „Eger” védett eredetű borokra vonatkozó különös szabályok:
-a szőlő származási helye:
a) védett eredetű klasszikus bort készíteni csak az Egri borvidék I. és II. termőhelyi kataszteri osztályában szereplő szőlőültetvényein termett szőlőkből lehet,
b) védett eredetű superior bort készíteni csak az Egri borvidék I. és II/1. termőhelyi kataszteri osztályában szereplő szőlőültetvényein termett szőlőkből lehet.
-az alkalmazható szőlőfajták köre:
a) védett eredetű klasszikus bor előállítása Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Hárslevelű, Irsai Olivér, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Sárga muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Bíbor kadarka, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah,Turán vagy Zweigelt szőlőfajtákból történhet;
b) védett eredető superior bor előállítása Chardonnay, Hárslevelű, Királyleányka, Leányka, Olasz rizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot noir, Syrah, Turán vagy Zweigelt szőlőfajtákból történhet.
-a bor előállításához felhasználható szőlő természetes alkoholtartalma:
a) védett eredetű klasszikus bor készítésekor
-Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Ottonel muskotály és Sárga muskotály fajták esetén legalább 9,87 térfogatszázalék,
-Chardonnay, Pinot blanc, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Pinot noir, Menoire és Syrah fajták esetén legalább 12,08 térfogatszázalék,
b) minden más esetben legalább 10,60 térfogatszázalék;
c) védett eredető superior bor készítésekor legalább 12,83 térfogatszázalék.
-a „Muskotály” kifejezés csak a Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Ottonel muskotály vagy Sárga muskotály szőlőfajták borainak házasításából készült védett eredetű klasszikus borok címkéjén tüntethető fel.
-a „Siller” kifejezés a fentiekben foglaltak teljesítése esetén tüntethető fel a címkén úgy, hogy betűtípusából, betűméretéből, vagy betűszínéből adódóan ne jelenjen meg a  védett eredetmegjelölésnél hangsúlyosabb módon.

Az Egri Bikavér iránymutató rendelkezései:
-a „Bikavér” hagyományos kifejezést kizárólag
a) az e paragrafusban foglaltak teljesülése esetén és
b) az „Eger” eredetmegjelölés „Egri” alakját közvetlenül követően, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni.
-a szőlő származási helye:
a) védett eredetű klasszikus bort készíteni csak Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya termőhelyi kataszterében szereplő, valamint Verpelét település meghatározott területein termett szőlőből lehet,
b) védett eredetű superior bort készíteni csak Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya termőhelyi kataszterében szereplő I. és II/1. osztályú, valamint Verpelét település meghatározott területein termett szőlőből lehet.
-a felhasználható szőlőfajták: Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Blauburger, Zweigelt, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Pinot noir, Menoire, Turán, Bíbor kadarka, Syrah.
-a borok természetes alkoholtartalma:
a) védett eredetű klasszikus bor készítésekor: Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Blauburger, Turán, Bíbor kadarka és Zweigelt fajták esetén legalább 10,60 térfogatszázalék,
b) Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Pinot noir, Menoire és Syrah fajták esetén legalább 12,08 térfogatszázalék;
c) védett eredetű superior bor készítésekor legalább 12,83 térfogatszázalék.

A Bikavér borok készítésének szakmai követelményei:
a) védett eredetű klasszikus bor előállítása esetén:
-az egyes védett eredető borok előállításához megfelelő minőségű szőlők feldolgozását a többi szőlő feldolgozásától elkülönítetten kell végezni,
-a szőlőcefrét legalább 8 napig héjon kell erjeszteni,
-a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,
-a bort legalább 6 hónapig fahordóban kell érlelni,
-a bor édesítése tilos;
 b) védett eredetű superior bor előállítása esetén a fentieken túl:
-a szőlőcefrét legalább 14 napig héjon kell erjeszteni,
-a bort legalább egy éven keresztül fahordóban kell érlelni,
-a bort a palackozást követően forgalomba hozatal előtt legalább 6 hónapig palackban kell érlelni.

A borok készítésekor az alábbi házasítási szabályokat kell követni.
a) védett eredetű klasszikus bor esetén:
-a bort legalább három szőlőfajta borának házasításával kell elkészíteni,
-egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 50%-ot,
-legalább három szőlőfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot,
-a fajták között a kékfrankos fajtának kell a legnagyobb arányt képviselni,
-a Turán és Bíbor kadarka fajták borának aránya együttesen és külön-külön sem haladhatja meg a 10%-ot;
b) védett eredetű superior bor esetén:
-a bort legalább öt szőlőfajta borának házasításával kell elkészíteni,
-egy fajta borának aránya sem haladhatja meg a 30%-ot,
-legalább öt szőlőfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot, ami alól kivételt jelent a Kékfrankos fajta bora, melynek használata legalább 30%-os, de legfeljebb 50%-os arányban kötelező,
-a Turán fajta borának aránya nem haladhatja meg a 5%-ot,
-a Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajták borának aránya együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot.

A bor címkéjén tájékoztató feliratként csak azon fajták neve tüntethető fel, melyek legalább 5%-ban kerültek a bor házasítása során felhasználásra. A bor csak üvegpalackban hozható forgalomba.

A forgalomba hozatalra a következő szabályok érvényesek:
a) védett eredetű klasszikus bor esetén leghamarabb a szüretet követő év november elseje után,
b) védett eredetű superior bor esetén leghamarabb a szüretet követő második év május elseje után kerülhet sor.

A „Debrői Hárslevelű” védett eredetű borra vonatkozó különös szabályok az alábbiakban olvashatók.

A szőlő származási helye:
a) védett eredetű klasszikus bort készíteni csak az Egri borvidék debrői körzetében Aldebrő, Feldebrő Tarnaszentmária és Tófalu települések valamennyi termőhelyi kataszterében szereplő valamint Verpelét meghatározott részeinek szőlőültetvényeiből származó szőlőből lehet.
b) védett eredető superior bort készíteni csak az Egri borvidék debrői körzetében, Aldebrő, Feldebrő Tarnaszentmária és Tófalu települések termőhelyi kataszterében szereplő I. és II/1. osztályú területein, valamint Verpelét meghatározott részeinek
szőlőültetvényein termett szőlőből lehet.

„Debrői Hárslevelű” védett eredetű klasszikus és superior bor Hárslevelű fajtából állítható elő.

A borok természetes alkoholtartalma:
a) védett eredetű klasszikus bor esetén legalább 10,60 térfogatszázalék,
b) védett eredetű superior bor esetén legalább 12,83 térfogatszázalék.

A borkészítéshez aszúsodott és töppedt szőlő is felhasználható.

Az „Egerszóláti Olasz rizling” védett eredetű borra vonatkozó különös szabályok az alábbiakban olvashatók.

A szőlő származási helye:
a) védett eredetű klasszikus bort készíteni csak Egerszólát község termőhelyi kataszterében szereplő ültetvényein, valamint a szomszédos települések közvetlenül kapcsolódó meghatározott dűlőin lehet,
b) védett eredetű superior bort készíteni csak Egerszólát termőhelyi kataszterének I. és II/1. osztályában szereplő ültetvényein, valamint a szomszédos települések közvetlenül érintkező dőlőinek ültetvényeken termett szőlőből lehet.

 „Egerszóláti Olasz rizling” védett eredetű klasszikus és superior bor Olasz rizling fajtából állítható elő.

A borok természetes alkoholtartalma:
a) védett eredetű klasszikus bor készítésekor legalább 11,34 térfogatszázalék,
b) védett eredetű superior bor készítésekor legalább 12,83 térfogatszázalék.

A rendelet nyilvántartásokra, mintavételezésre vonatkozó részletezésétől ehelyütt eltekintünk, további információk az alábbi oldalakon találhatók.

Források
http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200908/102_2009_fvm.pdf
http://www.vingis.hu/index.php/letoltesek/category/4-rendeletek

Pincefalvak.hu