Az egykori mezőváros Fejér megyében, a Duna mentén helyezkedik el, Budapesttől mintegy 60 kilométerre. Szép példája azon településeinknek, amelyek annak ellenére, hogy nem emelkedtek borvidéki rangra, mégis jelentős szőlészeti-borászati kultúrával rendelkeznek.
A környezetéből látványosan kiemelkedő adonyi szőlőhegy 6,5 kilométeres vonulatán körülbelül 50 hektárnyi szőlő terem. Mindössze ekkora területen osztozik 1100 présház, illetve tulajdonosaik. Meglepő ezen nagy pincelétszám. Akkor azonban talán mégsem, ha kicsit mélyebbre ássuk magunkat a település történetében. Szőlészeti hagyományai ugyanis több évszázados múltra tekintenek vissza. Az első írásos emlék, amely az itteni szőlészkedést megörökítette 1331-ből való.
Mint azt a helyiekkel való beszélgetésünk során megtudtuk, 1993-ban néhány úttörő szellemiségű borász kezébe vette önnön és a pincehegy sorsát. Elindítottak egy olyan szerveződést, amelynek eredményeként példás összefogás kezdődött meg a szőlőhegyért. Megalakult a Szent Orbán Borbaráti Egyesület.
1998-ban pedig tovább bővült a kis közösség és immár az Adony környéki kistérségi településeket (Adony, Iváncsa, Kulcs, Perkáta, Szabadegyháza) is felkarolva megalapították az Adony környéki Szent Orbán Szőlő és Borbaráti Egyesületet, amely további megújulásra adott lehetőséget a település számára.
2006 óta pedig már a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének tagjaként működik a borrend. Bizonyára ennek is szerepe volt abban, hogy kristálytiszta, finom borokkal tudják kínálni az idelátogató vendégeket egytől egyig a pincékben.
Ezeket a borokat évente legalább két alkalommal meg is mérettetik. Május 25-én, Szent Orbán napján és a Hálaadás-új bor ünnepe keretében. Nem mellékesen a borrendnek nagy szerepe volt a szép és sok emléket őrző Orbán kápolna felújításában, állapotának megőrzésében is.
Szent Orbán kultusza egyébként mélyen gyökerezik a település történetében. A török hódoltság után ideérkező német telepesek hozták magukkal a szőlő védőszentjének tiszteletét és számos már kiforrt szőlészeti-borászati technikát is, amelyeket aztán a helyiek ellestek és saját portájuk, boruk tökéletesítésére fel is használtak.
A helyiek lelkesedését mutatja, hogy ma is folyamatosan tanulnak és nyitottak a szőlészeti-borászati újításokra. Programjaik keretében is nagyrészt e fejlődésnek adnak teret, a borversenyek, bormustrák keretében.
Borrendük zászlósbora az ún. Adonyi fehérbor, mely így első hallásra elég általánosnak tűnik, de ennél azért többről van szó. A helyi szabályozást idézve az a bor lehet zászlós, amely a minden évben megrendezésre kerülő borverseny legmagasabb pontszámát éri el. A bor 0,75 literes fehér üvegben kerül palackozásra, rajta a Borrend ónveretes címere, hátoldalán nyomtatott címkén az aktuális bor fajtája, évjárata és a bortermelő adatai is szerepelnek.
A szőlőhegy mellett érdemes ellátogatni a Kastély-parkba, a halastavakhoz és természetesen a Dunához is, ahol a természeti szépségekben kedvünkre gyönyörködhetünk.A helyi hagyományok őrzőiként említhetjük az 1927 óta működő Fúvószenekart a "Gyöngyvirág" Női Kart, a Néptánccsoportot és a Népdalkört is.
Nincsenek itt palotaszerű gigantikus pincefellegvárak, „agyonmarketingolt” sztárborászatok, de van sok kedves ember, rend, tisztaság a pincékben, nyugalom és csend a „hegyen”, amelybe imitt-amott szűrődik csak bele a pincékből felsejlő baráti morajlások hangja...
Jópár pincét végigjárva a Ráchegyen, csak ajánlani tudjuk e helyet különösen azoknak a kalandozó lelkületű borkedvelőknek, akik még „érintetlen” borlelőhelyek után kutatnak...
Térkép
Termelők
Eisenberger Pince
Solti Pince
Szeitl Pince
Tischner-Tóth Pincészet
Varga Pince
Szállások
Jankovich Kúria Wellness Hotel
Aranykulcs Vendégház
Látnivalók a környéken
Kulcsi Természetmegőrzési Terület
Rácalmási Tökfesztivál
Még több info
